hétfő, július 20, 2009

Párkapcsolat

Kapcsolataink során , párunk tényleges női akaljával, hasonló vagy azonos anima lelkületüek vagyunk.

szerda, július 15, 2009

Lélek és gyógyítás

Ki nevezheti önmagát lelkileg egészségesnek?





Az ,

  • akinek az értelmi színvonala eléri a populáció átlagának alsó szintjét.
  • akinek érzelmi reakciói és viselkedése nem sérti meg durván a társadalmi konvenciókat.
  • aki a képességének megfelelően tud teljesíteni.
  • aki képes az élet örömre.
  • aki nem teszi tönkre más emberek életét.

Kit gyógyítunk? És meg gyógyítjuk?

A pszichoterápiát a lelki zavarok gyógyítására találták ki.

A valódi betegség megítélése szempontjából a lelki zavarok két fajtáját különíthető el.

Az egyik akaratlagosan befolyásol ható, a másik nem .

pl ..: ha egy tolvajra vagy alkoholistára fegyvert fogok : Amint lopsz , vagy iszol , lelőlek!

Nem fog lopni , vagy inni , amíg a fenyegetés fennáll. De ha egy szorongót vagy hallucinálót fenyegetek meg, az eredmény vagy semmi, vagy legfejtebb még jobban fog szorongani.

A beteg nem vonható felelősségre .

A terápia befejezése után ,a terapeuta , a kliens és kliens környezetének véleménye egybe esne .

Akkor az alábbi skálát alkalmazhatnánk:

  • a kliens meggyógyult, a terápia befejezése után nem voltak kóros tünetei
  • a kliens állapota javult, tünetei jelentősen enyhültek
  • a kliens állapota változatlan maradt
  • a tünetek változtak. Az eredeti panaszok megszűntek, de helyettük újak jelentkeztek
  • a kliens állapota rosszobbodott

Csakhogy e skála számos kérdést vet fel.

Első kérdés:a terápia befejezése után mennyi időnek kell eltelnie, hogy az eredményt megbízhatónak lehessen értékelni?

  • Sokan úgy gondolják hogy ha valaki életében egyszer részt vett egy pszichoterápiás folyamatban , az élete végéig kizárja azt a tényezőt hogy neki lehessen későbbi lelki zavara .Akár évtizedek múlva is lehet lelki zavara.

Második kérdés:hogyan kell felfogni a tünet változást?Az eredeti betegség más formában való folytatásnak, vagy egy új betegség kezdetének?Szabad-e az esetleges tünet váltást is eredménynek tekinteni, ha az új tünet kevésbé zavarja a kliens élet vezetését?

Harmadik kérdés: kinek a véleménye döntő? A terapeutáé?A kliensé? A kliens környezetéé?

  • Előfordul, hogy a terapeuta még szükségesnek látja a terápia folytatását, de a kliens már elégedett az eredménnyel és abbahagyja. A kliens véleménye döntő, hiszen a terapeuta nem zárhatja be , mert ő nem úgy gondolja, amúgy is a pszichoterápia nem nevelő intézet. Arra vállalkozik, hogy hitelesebb ember lesz a kliensből, aki tud és mer saját igényei , törvényei szerint élni.

Betegségek ,melyek indolokják ,a pszichoterápiás kezelést.

Organikus - Pszchoszomatikus- Lelki eredetű

- pszichés zavarok

Organikus:

( szervi) betegségeket követő, vagy krónikus betegségek következőében kialakult másod-és harmadlagos lelki zavar(pl: halál félelem , csökkent értékűségi érzés)

Pszichoszomatikus:

Ezek olyan kór folyamatok, amelyekben egyaránt kimutathatók testi és lelki tényezők.

Lelki eredetű:

E betegeknek organikus leletei negatívak, mégis, vannak panaszaik( fejfájás, fulladás,étvágytalanság, szív szúrás)

Pszichés zavarok:

Amikor az ok és a tünet képződés egyaránt a lelki szférában van .

A neurózisok különböző fajtái:fóbiák, kényszerek, pánik betegség, szorongás..

Jellemzi továbbá:

  • aktuális krízis állapotok
  • reaktív depressziók
  • döntés képtelenség....stb

Mi a pszichoterápia?

A pszichoterápia lelki zavarok, betegségek gyógyítása, lelki eszközökkel.( tehát a gyógyszeres kezelés már nem számítható ide)

Lényege: érzelmi és szociális konfliktusok rendezése.

Az intellektuális szféra rendellenességei csak akkor befolyásolható pszcihoterápiai eszközökkel , ha azok érzelmi zavarok másod-vagy harmadlagos következményei. Elsődleges mentális zavarok ( értelmi fogyatékosság)

Módszerei

  • Direktív és nondirektív.

Ez arra vonatkozik, hogy a terapeuta ad -e tanácsokat ,a kliensnek, vagy nem .

  • Egyéni és csoportos

A csoportos terápiák az elmúlt fél évszázadban terjedtek el( pszchodráma, önismereti csoport..stb)

Egyrészt a lelki zavarok növekvő mennyisége indokolta az egyéni terápiáknál lényegesen nagyobb kapacitással rendelkező módszereket , másrészt az a tény ,hogy a lelki bajok egyre nagyobb részét a szociális beilleszkedés nehézségei okozzák. A szociális veselkedés anomáliái-rendelleneségei - csoportban könnyebben kiderülnek , és tréningszerűen korrigálhatok.

  • Tüneti vagy feltáró

Már Freud kimutatta , hogy lelki zavart ( neurózist) mindig a rosszul sikerült elfojtások hoznak létre. Ezért a lelki gyógyításnak kétféle útja van.

Az egyik út: az elfojtások erősítése.( Amikor az elfojtások tökéletessé válnak , megszünnek a pszchés tünetek is)Ezért ezeket a terápiás módszreket tüneti terápiának nevezzük.

A másik út: az elfojtott traumák feltárása és feldolgozása.Ezek is elvezethetnek a gyógyuláshoz. Ezeket , feltáró terápiákat elsősorban a pszichoanalízis és a pszichoanalitikus szemléletű terápia.

Célja: nem a tüneteket eliminálása . ( törlése) hanem a tüneteket létrehozó és fenntartó okok megismerése és megszüntetése.

  • Hipnózis és pszichodráma

Léteznek olyan módszerek is , amelyek mind tüneti , mind feltáró jelleggel alkalmazhatók.

Ilyenek a hipnózis vagy a pszichodráma is .

  • Beszédterápia

Melyet Carl R.Rogers Protestáns lelkész dolgozott ki , még a 20.sz második felében .

Fő célja: hogy közel hozza egymáshoz az én ideált és a valós énképet.

Kiből lesz a jó pszchoterapeuta?

A világ legrejtélyesebb jelensége.

." a személyiségben rejtőző gyógyító effektus"

Valami oldó, megnyugtató , biztonságot ígérő hatás , ami akarva akaratlanul árad valakinek a lényéből, és megtanulhatatlan , fejleszhetetlen , eltapaszthatatlan .

Akiben ez a tulajdonság nincs meg , könyvtárnyi pszichológiáat tanulhat , az emberekkel való kapcsolatában mégis hatástalan lesz.

A jó pszichoterepeuta tulajdonságai:

  • rendezettség az alapvető érzeelmi kapcsolatokban
  • rendezett szexuális élet
  • kézben tartott agresszivitás
  • fékezett voyeur hajlamok

Voyeur hajlam:

- a pszchoterapeuta estleges életgyávaságának negatív következményeket akarja megelőzni.

- az e szakma iránt vonzódók között nem ritka a neurotikus , pszichésenlabilis ember , mint a kliens és a gyógyító hivatással önmagát akarja erősíteni.

A pszichoterapeuta semmi olyan metodikát nem alkalmazhat , amit ő maga nem vállalt.

A pszichoterapeuta a személyiségével gyógyít.

A pszchoterápiás módszerek

  • Lereagálás
  • Ventilálás
  • Tanácsadás
  • Paradox terápiák
  • Belátáson és tanuláson alapuló pszichoterápiák
  • Pszichoanalitikusan orientált rövid terápiák
  • Relaxáció
  • Hipnózis
  • Életvezetési támogatás
  • Alaklélektani dramatizálás
  • Csoportos pszichoterápiák
  • Pszichodráma
  • Encounter( találkozások)
  • Szabad interakciós önismereti csoport ( csoport analízis)

Módszertani - technikai alapok

  • Ülve , vagy fekve?
  • Az óra elkezdése és befejezése
  • Szolidaritás a klienssel
  • A terápiás órák tartalma és sűrűsége
  • Fékezés és gyógyítás
  • Ellenállás
  • Szexualitás és szerelem a terápiában
  • A fanalítikus gyógyítás veszélyei
  • A terapeuta aktivitása
  • A terápia befejezése

----folyt.köv------------

Forrás irodalom: Popper Péter - Lélek és gyógyítás

vasárnap, július 12, 2009

Pszichológia

Pszichológia tárgya

A " pszichológia" elnevezés a görög psyche (lélek) és a logos (tudomány) szavakból tevődik össze..Tárgyát pedig úgy határozzuk meg, hogy a pszichológia a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány.

A pszichológia témái

Sok téma tartozik e meghatározáshoz. De mi most csak öt jellemző problémát emelünk ki .

Agy sérülés és arc felismerés.
Agy sérülés esetén viselkedésünk is sérül/ megváltozik.
Hiszen agyunk bizonyos területeire pszcichologiai funkciók lokalizálódnak.(pl.arcfelismerés)
Agyunk két féltekre osztodik .
Osztodik a bal oldalra, mely tartalmazza a kommunikációhoz szükséges idegközpontokat (pl. beszéd, irás ) és a jobb oldalra, mely tartalmazza a vizualitáshoz fontos idegközpontokat.(pl.téri konstrukció)
De ha az agy kis területe sérült meg , kisebb lesz a viselkedésbeli különbség is .
Azaz lehet hogy csak bizonyos képeségűnket vesztetük el, s nem az egészet.
Erre jó példa, azaz ember kinek jobb agy féleteke egy bizonyos területe sérült,melynek következménye a prozopognózia ,vagyis ,nem ismeri fel az arcokat.
(pl..:egy férfi ki prozopognóziában szenved, feleségét összekeverte egy kalappal.)
Legsúlyósabb esete a prozopognóziának , ha az érintett személy nem ismeri fel saját magát.


Tulajdonságok tulajdonítása


Egy bevásárló központban , egy nő pénzt adományozott egy embernek, betegek megsegitésére.
Tulajdónság: jó lelküség
Helyzeti tényező: az ügynök nyomása, a figyelem a többi vásárló résszéről
Az adomány lehet télyleg a nő döntése , de lehet hogy a helyzet hozta úgy hogy adomyányozon .
Az emberek képesek a fizikai tett után annak pszichés tartalmát rá vettiteni az érintett személyre, még akkor is ha nem is személyisége réssze.- de ezt kivül állo( többi vásorlo) résszere ez logikusan vélik ugy hogy a nő jo lelkü.


Gyermeki amnézia
Az első négy élet évben történtekről alig emlékszünk.Vagy legalább az első három évről biztosan nem , hogyan is emlékeznénk mikor agyunk kiteljesedet állapota a 2. élet évre tehető vissza . De a 4. élet év utáni eseményekről , emlékszünk vagy emlékeszhetünk.

Elhízás





A kövérség megbélyegzi társadalmunkat.

Az elhizás lehet biologiai ( génnek) vagy pszichológiai ( testképzavar)

Mindezekáltal veszélyesek is: nagyobb a kockázatta a - cukor betegség kialakulására

- a magas vérnyomásra

- és a szív illetve ér betegségekléttre jövésére

A polus másik vége : - főként nőknél- az anorexia :őnkéntes éhezés,

testkép zavar jellemzi ,

melynek kimenetele halál is lehet.

2 esett lehetséges:

1: nem eszik, s ebbe hal bele.

2: az hogy nem eszik egy ideig(koplal) majd utána túl táplálja magát, s majd ebbe a túl táplálásba hal meg.

Az agresszió kifejezése

Sok ember úgy véli, megszabadulhat vagy legalább csökkentheti agressziv érzéseit , ha mások megfigyelésével kifejezi azokat.Ez igy nem igaz!! Viszont az igaz , ha agressziv tényezők vesznek körül( tv ) s a tényezőkben agressziv érzések, tettek , kivetődik ránk ( akik nézik) , így mi magunk is agresszivak lesszünk .A televiziós eröszak hosszútávúak is lehetnek:

- minél több erőszakott lát egy 9 éves gyermek . annál agresszivabb lesz valószinüleg 19-20 éves korában.



Módszerei:

A pszichológiai módszertan sok rétű.
A pszichológusok egy része kutatással - megfigyeléssel illetve kísérletekkel és elmealkotásssal - foglalkozik, a másik része pedig a valós élet helyzetekben, használja ezeket az információkat.

Hipotézis: a pszichológus a vizsgálatnál meglévő ismeret anyag alapján sejtéseket , feltevéseket hív segítségül. A hipotézist a vizsgálatnak megfelelő eljárással kell ellenőrizni,pl: megfigyelésessel, terepkisérlettel( ilyenkor nem csak megfigyel hanem ha kell közbe is avatkozik)
Egy témában , két hipotézis egyenrangú , nincs megkölönböztetés.
A hipotézis elsösorban feltevés, másodsorban megoldás.

Kísérleti módszerek:

-Tipikus kutatási módszer .
-körül tekintöen szabályozza a feltételeket a kutató és méréseket végez.
- a változok közti kapcsolatot keresi.(alvás - tanulás arány)
Kisérlettervezés:
-adatok gyüjtésében használt eljárás
A laboratoriúm kísérlet során ,a valós élet helyzetek koplexialisával szemben az egyszerűségre törekszik. Azt a jelenséget, amelyikre a hipotézis vonatkozik, függő változónak . a változatot körülményeseket független változónak nevezzük.
- a független illetve függö változokra gyakorolt hatás .(emlékezésre biró körülmények ,
1) kép+név
2) kép
3) név
4) se kép, se név

Mérések:
- a változokhoz számot rendelünk(statisztika)
- alkalmas több emberre
- leggyakoribb fogalom az átlag.( számtani középérték)

Korrelációs módszerek:
Természetes helyzetekben megjelenő különbségek.
Nem minden problémát kell kísérletileg vizsgáln
Nem befolyásolhatjuk azt , hogy mnelyik ember , melyik csoportba kerüljön.
- nem tehetjük azt hogy vesszünk egy csapat normál súlyú embert és minden második nak azt modjuk, hogy legyen anorexiás.
Csak azért hogy hipotézisünket beigazoljuk, miszerint az anoraxiások , érzékenyebb az izekre mint a normál sulyú ember.
Kell egy anorexiás csoport, ami a maga természetes alakjába is anorexiás , ugyan erre az eljárással , kell egy normál sulyú csoport is.
Befolyásolásunk allatt nem álló két változo közti kapcsolodási pontot keresünk, azaz korrelácios pontot keresunk, hiszen korelácioban áll egymással a két változó.
Korrelációs eggyütható:
- a korrelácios eggyütt hatoval tudjuk megadni , hogy két változo között milyen a kapcsolat .(becslés alapján)

jele: r
Értekei : a 0 -1 -ig terjed.

Értékek:
0: nincs kapcsolat
0.2 - 0.6közti érték, feletvések megfogalmazására alkalmas.
0.6 vagy ennél nagyobb érték, erősnek tartjuk, van kapcsolat .

Korrelációs elöjel: a -. és a +
azt mutatja meg , hogy két változó pozitiv illetve negativ összefüggésben van -e .

Oksági kapcsolat:
Míg a kísérleti modszernél van ok addig a korrelácios teszteknél óvatosan kell bánni az okság fogalmával , még akkor is havan oksági tényező.


Megfigyelés:
Közvetlen megfigyelés.
Előre lépést érhetünk el, ha természetes körülmények között figyeljük meg az érdeklődésre tartott jelenséget. S majd utána laboratóriumi helyzetben.

Rögziteni kell minden olyan szituációt az adott témában amely fontos vagy későbbi fontos tényeket feltáró adat.

A vizsgálat alatt álló személyek szituáció elött, alatt és után kérdéseket tesszünk fel s azokat rögzitjük.



Kérdőíves eljárások:
A kérdőivekkel vagy kikérdezéssel közelitünk meg melyeket közvetlen megfigyeléssel nehezen vagy egyálltalán nem tanulmányoszható.



Esettanulmányok:
Kőzvettet eszköz a megfigyelésre az önéletrajz.
A tudomíányos célú életrajzot essettanulmánynak nevezzük.
Készithető esettanulmány úgy is hogy a személy(páciens) életrajzát rekonstruéljuk, annak alapján , hogy mire emlékszik. A másik mód ez mellet , a közeli rokonok , ismerösök kikérdezése, vagy a személy életének feljegyzései alapján történik a rekostrukció
( pl.napló)



A pszichológia módszerei ( összegezve)





  • HIPOTÉZISEK megfogalmazása

  • Kísérleti változók( kísérleti módszer, a változók közötti kapcsolat,- független-függő- változó

  • Kísérlettervezés(kísérleti terv,1függő,1 független váltózó, kísérleti csoport, többváltozos kisérlet

  • Mérés( a változókhoz számok/ statisztika,átlag)

  • Korrelációs módszer( természetes helyzetben megjelenő különbségek

  • Korrelációs eggyüttható(r=0-1 , r>=0.60 - erős r=0.20 - 0.60 - elméleti feltételezések

  • Tesztek(egységes szituáció, nagy mennyiségű adatok)

  • Oksági kapcsolatok

  • Megfigyelés

  • Közvetlen megfigyelés

  • Kérdőíves eljárások

  • Eset tanulmányok(életrajzi rekonstrukció, visszatekintő eljárás)
Területi

A pszichológia részterületekre oszli:

Általános lélektan :
Az egészséges ( felnőtt) ember lelki működéseinek alapjelenségeivel foglakozó tan
Megismerő pszichológiai folyamatok: gondolkodás, érzelmek, érzékelés, motiváció.




Pszichofiziológia:A leki folyamatokban rejlő biologiai folyamatokat vizsgálja.

Klinikai pszichologia:
A lelki eredetű ( pszichoszomatikus) betegségek kialakulásával és gyógyításával foglalkozik.




Személyiségpszichologia:
A viselkedés egyéni különbségeinek vizsgálatával foglalkozik.

Szociálpszichológia:
Csoport folyamatok tanulmányozása( mi történik egy adott csoportban, az eseményt hogyan dolgoza fel mint csoport , s mind egyén )

Fejlődéslélektan :
Az emberi élet során megjelenő problémák, megmagyarázásaval és megoldásával fogalakozik.
A pszichológia valamennyi kérdéskörét érinti.

Pedagógia pszichológia:
a formális oktatás elemzése és annak hatékonyabbá tétele .

Művészetpszichológia, sportpszichológia





Nézőpontok:

- - -Biologiai - - Behavisorista - - kognitív - - Pszchoanalitikus - - fenomenológiai - - -

Biológiai: mint biológiai folyamatokat ábrázolja ,izom mozgása és összerendülése ( meggy)

Behavisorista: a biológiai viselkedés ( rohan, fut, sétál, kocog, mendegél)

Kognitív: gondolati, probléma megoldás , következtetés, okok keresése ,

..stb ( sétál ennek oka lehet az ,mert meglátogatja az egyik ismerősét)
Megmagyaráza a viselkedést.

Pszichoanalitikus:
Viselkedésünk nagy réssze tudattalan folyamatokból ered. S e folyamatok befolyásolnak minket.










Fenomenológia:





Az egyén elképzelése a világról.
És hogy hogyan éli , meg és értelmezi az eseményeket.

A pszichológiai és Biologiai nézőpontok közti kapcsolat.

A pszichológiai folyamatok ( ösztön,észlelés) olyan fogalmakra támaszkodik (idegsejt,hormon) amit , az élettantól biologiai ágakról kölcsönöz.

Redukcionizmus: a pszichológiai fogalmak biologiai fogalmakra redukálása.

Interdiszciplináris megkőzelítések

A pszichológián kivül más tudomyányok is foglalkoznak a tudattal és viselkedéssel.( biológia,filozofia)
E más tudomyányok kutatói együtt müködnek a pszichologusokkal, hogy újabb interdiszciplináris megközelítéseket hozzanak léttre, melyeknek tanulmányozák a pszichológiai jelenségüket.

Kognitív idegtudomány -Evolúciós pszichológia-Megismerés tudomyány -Kulturális pszchológia


Kognitív idegtudomyány:

A pszichológia és biológia interdiszciplináris , hiszen a pszichológiai és biológiai kölcsönhatásokat vizsgálja.

A tudómány , mely az embereket vizsgál , kognitív folyamatok - melyek ideg tudományok módszereire támaszkodik.
Hangsúlyozva a biológiai agy felépítése, és a központi idegrendszerrel foglalkozó ága.
Egyik jellegzetessége , hogy egészséges emberek agyát vizsgálják miközben azok kognitív feladatokat hajtanak végre.
Ezek at agy térképező eljárások, melyek a működő agyról késtítenek képeket , jelezve hogy az agy mely területén mutatnak nagyobb idegi aktivitást egyes feladatok végre hajtásában.
Kognitív idegtudomány tulajdinképpen a kognitív pszichologusok és a idegrendszer kutatok közös kutatása, melynek lényege , hogy felfedezzék, miképp végeződnek mentális tevékenységek az agyban.

Evolúciós pszichológia


Az evolúciós pszichológiát a kognitiv és más pszichológiai mechanizmusnak eredete érdekli.
Ebben együtt mükődik a pszichológia mellet az antropológia, a biologia és a pszichiátria is.


Megismerési tudomány

- át fedés más tudományokkal: filozófia

A megismerésitudomány (cognitive science) termikus pszichológia azon réssze, mely, a kognitív folyamatokkal foglalkozok.

Fő cél: feltárják , hogy képződnek le az informáciok az elmében és milyen kompatációk hajthatók végre , és e számitások hogyan valósulnak meg az agyban.

Kulturális pszichológia
A kuturális pszichológiát az érdekli , miképp befolyásolja az egyént a kultura( környezet) amelyben él.



Vég összegzés

A pszichológiát úgy határozható meg , mint a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozása.Az e meghatározás által lefedett témákat öt példával szemléltettem:
1)az agy sérülés és az arc felismerés kapcsolatával.
2)A tulajdoságok tulajdonításával
3) gyermek kori amnéziaval
4)Az elhízás okaira
5)Az agresszió kifejezésével
A pszichogia gyökerei időszámításünk előtti IV. és V. századba nyúlnak vissza. Szókratész, Platón és Arisztotelész alapvető kérdéseket tette fel lélekről, míg Hippokratész," az orvostudomyány atyja" sok fontos megfigyelést tett arról, hogyan vezérli az agy a szerveket, A tudomyányos pszichológia a XIX. század második felében született, amikor meggyökerezett az a gondolat , hogy a tudat és viselkedés a tudományos elemzés tárgyai lehetnek.
A oszichológiát több szempontból lehet megközelíteni.
A biológiai nézőpont
- cslekedeteinket a szervezeten belül , az agyban és az idegrendszerben folyó eseményekhez kapcsolja.
A behaviorista nézőpont
- a szervezetnek azokra a külső tevékenységekire összpontosít, amelyek mérhetők.
A kognítiv nézőopnt
- az olyan mentális folyamatokkal foglalkozik , mint az észlelés , az emlékezés a következtetés, a döntéshozás és a problémamegoldás , valamint ezeknek a folyamatoknaka viselkedéssel való kapcsolatával.
A pszchoanalítikus nézőpont
- a gyermekkorban elfojtott szexuális és agresszív késztetésekből fakadó tudattalan motívumpkat hagsúlyozza.
A fenomenológiai megközelítés
- az ember szubjektív élményeire , választási szabadságára és önmegvalósítsi törekvésére összpontosít.
A pszichológia egyes témái többféle nézőpontból is lehet elemezhetők.
A biológiai megközelítés abban különbözik a többi nézőponttól , hogy elveit a biológiából kölcsönzi. A biológiai szempontból közeledő kutatók gyakran kísérlik meg a pszichologiai elveket biológiaiakkal megmagyarázni(redukcionizmus).
A pszichológiai kutatások hipotézisek megfogalmazásából és azok tudományos módszerkkel történő tesztelésből áll. Ha csak mód van rá,kísérleti módszer segitségével kell tanulmányozni egy problémát. Ez az eljárás a vizsgáltakon kívül minden változót ellenőrzése alatt tart.
A független változó az , melyet kísérletező manipulál; a függő változó ( általában a személy viselkedésnek valamilyen mozzanata) az melyet annak érdekében vizsgálunk , hogy eldöntsük , vajon a független változó változósai befolyásolják - e .
Egysterű kísérletben a kutató csak egyetlen független változót kezel, és annak hatását figyeli meg az egyetlen függő változóra.
Ha a kutató nem befolyásolja, melyik személy , melyik feltételbe kerüljön, korrelációs módszernek nevezzük.
A korrelációs együttható értéke pozitív vagy negetív , attól függen , hogy az egyik változó együttnő-e a másikkal(+) vagy ha csak az egyik nő , amikor a másik csökken(-)
jele:r
értekei: 0= kapcsolat hiány
1= tökéletes kapcsolat
-------------------------------------------------------------------------------------------
Ajánlott link: http://pszichologia.lap.hu/
http://pszichologia.com/
http://www.mimi.hu/pszichologia/index_pszichologia.html
http://pszichologiamodszertan.lap.hu/